Banki kivonatok beolvasása a PÉNZSZÁM-ba


A bankok ügyfélprogramjaiból kinyerhető elektronikus kivonatok többféle formátuma is beolvasható a PÉNZSZÁM-ba, a banki modul segítségével. Jelenleg az alábbi formátumokat kezeljük:


Formátumok adatai...


A beolvasás az Egyéb\Adatok fogadása menüpontban történik:


Az első beolvasás előtt az itt látható „Beállítások…” gombra kattintva be kell állítanunk egyes paramétereket az alábbiak szerint:

1.Beállítások

1.1Alapbeállítások

Az alapbeállításoknál először is meg kell adni a kivonat formátumát, amilyen formában a banki ügyfélprogramból a kivonatot letöltjük. Egyes bankoknál ez egyedi formátum, de néhány ügyfélprogram banktól függetlenül képes ugyanolyan formátumú kivonat előállítására. Ha a legördülő listában nem lát ismerős formátumot, kérje segítségünket.



Az árfolyamkezelés paraméter a devizás bankszámláknál azt mondja meg, hogy a devizaértékek forintra számítását hogyan végezze a beolvasó program? Ajánlott beállítás az „Árfolyamtörzsből (pontos napi)”, amikor a program elvárja, hogy a beolvasott kivonati dátumokra legyen árfolyam rögzítve az árfolyamtörzsben. FIFO módszer szerinti árfolyamkezelés mellett természetesen csak a jóváíró tételek számítódnak át, a terhelő tételek a FIFO szerinti devizakészletből veszik az árfolyamot.


Beállíthatjuk még, hogy a feldolgozás után a küldeménnyel(kivonattal) mi történjen? Ha hibátlan volt beolvasás, választhatjuk, hogy

Arra az esetre, ha hiba történt a beolvasás közben, ugyanígy beállíthatjuk a fenti paramétereket.


1.2Bankszámlák

Ezen az ablakon be kell állítanunk, az egyes bank-főkönyvi számokhoz melyik bankszámlaszám tartozik. Ez alapján fogja tudni a program, melyik forgalmat melyik banknaplóba kell könyvelnie.



Egyes esetekben – pl. kártyafedezeti számláknál – előfordul, hogy a forgalomhoz nem tartozik igazi GIRO bankszámlaszám. Ilyenkor a banki egyedi számlasorszámot kell itt megadni, ami a kivonaton szerepel.


1.3Cégcsoport

Ha több cég kivonatait egyszerre dolgozzuk fel, itt ki kell jelölni azokat a cégeket, amelyek a csoportot alkotják.



Vannak olyan kivonat-formátumok, amik önmagukban több cég kivonatát tartalmazzák, de lehetőség van több kivonat együttesen történő beolvasására is. Az ilyen csoportos feldolgozás úgy történik, hogy a megadott kivonatot, vagy kivonat halmazt a program minden itt megjelölt cégbe automatikusan megpróbálja beolvasni. Azt, hogy a beolvasott forgalmak melyik céghez tartoznak, az 1.2 pont szerinti hozzárendelésből lehet tudni. Ennek figyelembevételével az 1.2 (és majd az 1.4) pont szerinti beállításokat minden olyan cégben végre kell hajtani, amelyeket itt megjelölünk.


Magát a csoportot elegendő egy (fő) cégben beállítani. Ha ebbe a cégbe belépve olvasunk be kivonatot, az automatikusan minden beállított cégre elvégzi a feldolgozást. Ha a megjelölt cégekbe lépünk be és ott végzünk beolvasást, csak az adott cégre vonatkozik a feldolgozás.


1.4Automatikus könyvelés


A kivonaton szereplő megjelölő adatok alapján a program három szinten próbálja beazonosítani, az adott tételt hogyan kell lekönyvelni:

  1. szint: beállíthatunk a tétel adataira vonatkozó szabályokat, amelyekhez GES kódokat rendelhetünk.

  2. szint: számlaszám vagy partnerazonosító keresés a közlemény szövegében

  3. szint: ha az előzőekből egyik sem sikerült, függőre könyvelés.


Az 1. szinten öt alapadat, mégpedig a

alapján hozhatunk létre szabályokat. Egy szabálysorban legalább egy adatnak ki kell lenni töltve, de akár minden adat is ki lehet töltve. Egy szabály annál erősebb, minél több adat van benne megadva. Ha egy utalási tétel több szabálynak is megfelel, mindig a legerősebb szabály (amelyikben több adat van) jut csak érvényre. A szabályokhoz GES kódot kell rendelnünk, amihez be kell legyen állítva a könyvelendő főkönyvi szám.


Példák a szabályokra (a lenti ábra 1. szintjének táblázatából)






A 2. szinten azt adhatjuk meg, hogy ha az első szint szerinti szabályok közül egyik sem igaz a tételre, annak közlemény szövegében milyen feltételek szerint próbáljon a program számlaszámot keresni, amit vevő/szállító könyvelésnek lehetne tekinteni. A program a jóváíró tételekhez vevő, a terhelő tételekhez szállító számlát próbál keresni. A keresés úgy történik, hogy a közleményben szereplő minden szót egyenként megvizsgál a program, van-e azzal egyező számlaszám és/vagy nyilvántartási szám a naplóban. A szó itt olyan szövegrész, ami a többi szövegtől szóközzel, vesszővel vagy pontosvesszővel van elválasztva, legalább 4 karakter hosszú és legalább egy számot tartalmaz. Pl. a

Az AM02/22-38999 sz. számla kiegyenlítése” közleményből a pirossal kiemelt részt fogja a program számlaszámként keresni a szállító vagy vevő naplóban, a tétel előjelétől függően.


A közlemény szövegek sokszor nem annyira egyértelműek, mint az előbbi példában, így szükség lehet a keresés szigorítására. Szinte biztos, hogy több szállítónknak is van 1/2022 számú számlája, amit még ha jól ki is emel a program a szövegből, lehet hogy nem jó partnerre könyvel, ha más feltételt nem adunk.


A 2. szint kiegészítő opcióival a következők szerint szigoríthatjuk, illetve bővíthetjük a kiértékelést:


A 3. szintre kerül minden olyan tétel, amit az előző két szint szerint nem sikerült azonosítani. Itt meg kell adnunk egy függő főkönyvi számot, és minden olyan tételt, amit az előzőek szerint nem tudott azonosítani a program, erre a számlára fog könyvelni. Ezen a főkönyvi számon lehet majd azokat a tételeket a beolvasás után kikeresni, amiket feltétlenül módosítani kell.


Itt még van egy olyan opció, hogy a bankszámlaszám alapján azonosítható tételek legalább kerüljenek rá a partner folyószámlájára (csak akkor érdemes használni, ha a bankszámlaszámok rögzítve vannak a partnertörzsben).



2.Beolvasás

A beolvasás az Egyéb\Adatok fogadása menüpontban, a „Banki kivonatok” részben az „Adatfogadás” gombra kattintva kezdeményezhető.



Megadjuk a beolvasni kívánt formátumot, majd a feldolgozandó állományt. Ha több kivonatot akarunk egyszerre feldolgozni, használjunk helyettesítő karaktert a névben. Pl. a „d:\kivonatok\*.stm” megadásával a kivonatok mappa összes STM kiterjesztésű állományát feldolgozzuk.


Vannak olyan kivonat formátumok, amik nem tartalmazzák a kapcsolódó bankszámla számát, így nem lehet előre hozzárendelni főkönyvi számhoz az 1.2 pont szerinti beállításoknál. Ilyen esetben ezen a képernyőn kell kiválasztani, melyik főkönyvi számhoz kell beolvasni a kivonatot.


Ezek után a „Feldolgozás indul” gombra kattintva kezdhetjük a beolvasást. Először célszerű a „Csak teszt” opció bekapcsolása mellett indítani a feldolgozást, ekkor csak vizsgálat történik, hogy a kivonat teljes mértékben feldolgozható-e?

Jellemzően olyan hibák fordulhatnak elő, hogy az 1. pont szerinti beállítások hiányosak. Ha nincs hibajelzés, vegyük ki a Csak teszt” opciót és indítsuk újra feldolgozást.


A feldolgozás mindig beolvassa az összes tételt, mind az azonosítható , mind a függő tételeket, így teljes kivonat kerül a könyvelésbe. A legtöbb formátumban nincs kivonat szám adat, így ezeknél a tranzakció dátuma lesz a kivonat száma. Ezzel együtt annyi kivonat keletkezik a Pénzszámban, ahány féle dátum előfordul a beolvasott tételek között.


A beolvasott banknapló tételekben megjelenik azon adatok összefoglalója, amik a tételről a kivonatban szerepeltek:


A legtöbb esetben ez alapján a függő tételek is helyretehetők, a papír kivonat olvasása nélkül is.

7